A fenntarthatóság, mint hivatás
Az elmúlt év egyik újdonsága volt a DEKRA Akademie Fenntarthatósági menedzser tréningje, amely aktualitását a 2023. január 1-jén életbe lépett EU Vállalati Fenntarthatósági Jelentéskészítés Irányelve (CSRD), majd az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (ESRS) és a 2024. január 1-jén Magyarországon hatályba lépett ESG törvény adja. A németországi anyavállalat által kidolgozott tematika tartalmazza a nemzetközi trendek mellett a hazai sajátosságokat is, ennek köszönhetően naprakész és gyakorlatias tudással segíti egy új szakma megszületését. A globális színtéren jelenlevő DEKRA leányvállalatai közül Magyarországon szerveztük meg először a képzést 2023 őszén.
A képzés trénere Márta Irén, a Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója. A vele készült beszélgetésben alaposan körbejárjuk ezt a témakört, hiszen sok hazai céget érinthet a szabályozás, miszerint januártól kötelező a fenntarthatósági menedzser alkalmazása a vállalatoknál.
(Szerk.: A magyar törvény előírása szerint akkreditált cég akkreditált képzése adhat ilyen végzettséget. Jelenleg ennek szabályozása folyamatban van.)
(Szerk.: A magyar törvény előírása szerint akkreditált cég akkreditált képzése adhat ilyen végzettséget. Jelenleg ennek szabályozása folyamatban van.)
Márta Irén
Közgazdász végzettségű, mellette biológiát, kémiát is tanult. 2005 óta kifejezetten a vállalati felelősségvállalással foglalkozik. 2015 óta a Magyarországi Üzleti Tanács Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet vezetője, mely irányítása alatt megduplázta tagjainak számát, valamint ezidő alatt Magyarország a Világtanács egyik legaktívabb tagjává vált. Fenntarthatósági nagykövet. Munkáját, szakértelmét két rangos, nemzetközi díjjal, a Sabre Awards-szal és a European Excellence Awards-szal is elismerték.
A beszélgetésben szó lesz nem csak az ESG (Environmental, Social, Governance) szemléletről, hanem egy új hivatás kialakulásáról is.
Elsőként talán azt kellene tisztázni, mi is ez az ESG szemlélet?
Nem más, mint egy új mérési formája a vállalatok értékteremtésének, hiszen hagyományosan árbevételben, nyereségben, részvényértékben, de mindenképpen gazdasági értékben szokták kifejezni azt. Ez azonban csak akkor állhatja meg a helyét, ha mellé tesszük a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait is, legyenek azok pozitívak vagy negatívak. Egy vállalat értékét tehát mindhárom tényezőt együtt értékelve kell meghatározni.
Milyen jelentős különbségek vannak egy ESG mentén készült vállalati stratégia és egy hagyományos között?
A vállalati stratégiák általában a gazdasági értéknövelésére fókuszálnak. Az adott tevékenységet hogyan lehet fejleszteni, bővíteni, és hogyan lehet belőle költségoptimalizálással minél magasabb bevételt, és azon belül minél nagyobb nyerséget termelni. Van egy növekedési cél, és van egy pénzügyi, vagyis egy nyereségcél. Ha a cég a fenntarthatóságot stratégiája központjában értelmezi, akkor ugyanúgy tervezni kell a beruházásokra, fejlesztésekre, gyártásra, bányászatra, egyebekre vonatkozólag a környezeti és a társadalmi hatásait egyaránt.
A különbség tehát az, hogy míg a hagyományos cégstratégiában csupán a pénzügyi eredményeit tervezik (árbevételt és nyereséget), addig a fenntarthatósági stratégia számol a környezeti és a társadalmi hatásaival is. És figyelembe veszi a társadalom és a környezet változásainak hatását a saját pénzügyi eredményességére. Vagyis oda-vissza vizsgálja. Ezt nevezik kettős materialitásnak.
Hogy született meg az ESG szabályozás? Honnan származik?
Az Európai Unio Zöldmegállapodásnak a gyakorlatba ültetésére született meg az idevonatkozó összes szabályozás és törvény. Az európai zöldmegállapodás törekszik a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására és a párizsi klímaegyezségben foglaltak elérésére. Ennek van számos vonulata. Például az, hogy hoztak egy olyan taxonómiát, amelyben pontosan meghatározzák, hogy a cégek mely tevékenységei minősülnek fenntarthatónak és melyek nem. Az EU taxonómia alá eső cégeknek jelenteniük kell arról, hogy a beruházásaikban, operatív működési költségeikben és árbevételükben hány százalék származik az EU taxonómia által fenntarthatónak minősített tevékenységből. A másik része pedig a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos direktíva, ez a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive).
Ez akkor tud megvalósulni, ha ezt az országok helyben beépítik a helyi törvényi szabályozásokba. A CSRD-ból következik az, hogy a cégek ne csak a pénzügyi teljesítményükről, hanem a társadalmi és a környezeti hatásairól is számoljanak be transzparens módon. Ennek mérőszámait az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabvány határozza meg, melyet Magyarországon a számviteli törvény szabályoz.
Az ESG törvénynek számos oldala van, például, hogy a kettős materialitást alkalmazni kell. Az érintett feleket minden esetben be kell vonni, illetve minden cégnél ki kell nevezni egy felelős személyt, aki az ESG-rizikó elemzéséért felel éves szinten, valamint azért, hogy legyenek erre egy megoldási tervek.
Milyen cégeket érint a fenntarthatósági jelentési kötelezettség?
Több jelentési kötelezettség is van illetve lesz. Az EU elvárásai szerint fenntarthatósági nyilatkozatot kell készíteni a pénzügyi jelentéssel egyidőben, ez a hazai számviteli törtvénybe került beépítésre. Az ESG beszámoló elkészítését a hazai törvény írja elő, melynek részleteit a május-júniusra várható 14-16 rendelet fogja pontosan meghatározni. Többek között az ESG beszámoló készítése, minősítése, auditálása részleteit is.
A fenntarthatósági nyilatkozat készítése első körben a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokra, majd 2026-tól már az összes nagyvállalatra vonatkozik, 2027-től pedig a tőzsdén jegyzett összes nagyvállalatra, és a közérdeklődésre számottartó KKV-k is bele fognak kerülni. A cél egyébként az, hogy elérjék, hogy minden cég ezek szerint riportáljon. Ennek vonzata, hogy a jelentéskészítésre kötelezett cégek beszállítóit is érinti a beszámolási kötelezettség.
Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy ezen a területen eredményesen tevékenykedő szakembernek?
Fontosnak tartom, hogy legyen jó üzleti értése, szervezeti projektmenedzsment-szemlélete. Az a tapasztalat, hogy jelenleg nagyon különböző hátterű kollégákat bíznak meg ezzel a feladattal. Olyan szakember ideális erre a feladatkörre, aki szinte a teljes céget átlátja, tekintettel arra, hogy a beszámoló az egész cég működését lefedi. Egy olyan személy, akinek erős elfogadottsága van a szervezetben, hiszen ő fogja majd a HR-rel, a munka- és egészségvédelemmel, a facility-menedzsmenttel, a pénzüggyel, a jogi részleggel, IT-val tartani a kapcsolatot, és begyűjteni időben a szükséges és megbízható adatokat. Mindez persze igényel egy erős vezetői támogatást is az adott szakterületek vezetői részéről, hogy prioritásként kezeljék majd a feladatokat.
Mit gondolsz, a fenntarthatósági menedzser végzettség előnyt jelenthet-e most a munkaerőpiacon?
Ez egészen biztos, hogy az érintett vállalatok már nagyon keresik azokat az embereket, akiknek erre van rálátása, végzettsége, akár tapasztalata is. Ez egy óriási lehetőség, hiszen egy új szakma születik! Ennek az elején ott lenni nagyszerű dolog.
Milyen előnyökkel jár a képzés elvégzése a résztvevők számára?
A legfrissebb tudást biztosítja egy nagyon jó rendszerszemlélettel, hiszen német alapokra épül. A képzés strukturált, precízen összeállított, megbízható anyag hazai adaptálása, de nem csak a nemzetközi vonatkozásokat tartalmazza, hanem a hazai legfrissebb specialitásokat is. Trénerként be fogom hozni ebbe a kurzusba is a legfrissebb tudásomat a hazai szabályozás kapcsán.
Tudnál egy kicsit mesélni a tartalomról, hogy milyen témák jelennek meg a képzésben?
A DEKRA képzési tematikájában a környezeti láb picit hangsúlyosabb, mint a társadalmi vonatkozás és a felelős vállalatvezetés melett de természetesen mindhárom aspektus megjelenik. Ami nagyon jó, hogy a trendek megismerésén túl a konkrét szabályozások vállalati adaptációjára és annak a módjára ad ismereteket. Rendkívül interaktív, ami meglepő lehet. hiszen online képzés. Például azt is lehetővé teszi, hogy a kurzuson részt vevők megosszák egymással a tapasztalataikat, megvitassák a dilemmáikat. Konkrétan a fenntarthatósági menedzser feladatairól is szó esik, vagyis arról, hogy a gyakorlatban mit fog csinálni. Ennek köszönhetően, ha valaki ezek után megkap egy ilyen munkát, akkor pontosan tudja, hogy honnan induljon el. Arra is vannak jó gyakorlatok, hogy a fenntarthatósági menedzser a vállalatoknál hogyan épül be, tehát hogy melyik szervezeti egységhez hogyan tartozhat, a szervezeti ábrában hol van a helye. Ez azért egy jó dolog szerintem, mert ad egy perspektívát, hogy ha valakit most felvesznek egy alsóbb szintre fenntarthatósági menedzsernek, akkor tudni fogja, hogy oké, ez most ennél a cégnél így van, de hová lehet továbbfejleszteni. Gyakorlatilag kiépítheti a saját karrierlétráját is, ha valaki szeretné.
Hogy látod, mennyire lenne helye az érintett vállalatok részére egy érzékenyítő vagy felkészítő lehetőségnek ebben a témában?
Nagy szükség lenne rá. Sok esetben a vállalatok nem értik, nem látják a feladat nagyságát, a szükséges erőforrások mennyiségét. Jellemző hiba, hogy gyakran egy meglévő munkatárs - aki már valamilyen más felelős munkakört visz -, jobb híján megkapja még tizedik feladatnak és boldoguljon vele, ahogy tud. Na, akkor jönnek hozzánk, hogy úristen, mit csináljunk, hogy oldjuk meg. Pedig tulajdonképpen január 1-jétől köteles lenne minden tőzsdén jegyzett, nagyobb cég alkalmazni egy felelős személyt, akinek kötelessége lenne már most, hogy a cég stratégiájában a fenntarthatósági rizikókat meghatározza, és ahhoz kellene készíteni egy kettős materialitási elemzést és akció tervet.
Ez elég komoly feladatnak hangzik. Miért ajánlanád ezt a szakmát valakinek?
Ez egy új szakma, ami hamarosan hihetetlen nagy értékké válik. Egy olyan feladatkör, ami egy hivatássá tud válni, egy életküldetéssé. Aki ezt a munkát végzi egy cégnél, azzal elégedettséggel vagy nyugodtsággal tudja végezni, hogy ő tényleg jobbá teszi a világot.
A cikket lejegyezte: a DEKRA Akademie budapesti csapata
A DEKRA Akademie 2024.04.04-én induló, háromnapos, online Fenntarthatósági menedzser tréningje kiváló kezdőlépés lehet a téma iránt érdeklődök számára. A tréning szakmai végzettséget nem ad, azonban széleskörű betekintést nyújt ennek az új szakmának a részleteibe, feladataiba, lehetőségeibe. Így kiváló indulás olyan szakemberek számára, akik ezen a pályán képzelik el a jövőjüket.
Jelentkezzen Ön is a DEKRA Fenntarthatósági menedzser képzésére!