Közlekedésbiztonság: a számok javulnak, de még sok a teendő
A DEKRA évről évre elkészíti globális közúti biztonsági jelentését (Road Safety Report), melynek legfrissebb, a 2025-ös esztendőre vonatkozó kiadása „A mobilitás változó arca” („The Changing Face of Mobility”) nevet viseli. A nemzetközi közlekedésbiztonság egyik legátfogóbb kiadványa rámutat, hogy évtizedes távlatban vizsgálva ugyan világszerte javulnak a baleseti statisztikák, de a hőn áhított „Vision Zero” cél eléréséhez – vagyis hogy senki ne haljon meg az utakon – még a mérnököknek, a szabályozóknak és persze maguknak a közlekedőknek is sok tennivalójuk van. Többek közt ezekről, valamint a témához kapcsolódó hazai adatokról is szó lesz a DEKRA Magyarország mostani cikkében.
Itt tartunk most
Kezdjük a szomorú tényekkel: ahogy azt a 2025-ös DEKRA Road Safety Report is kiemeli, évente körülbelül 1,2 millióan vesztik életüket a világ közútjain, ami természetesen riasztóan magas adat ahhoz képest, hogy ezek az incidensek – elméletileg legalábbis – szinte kivétel nélkül megelőzhetőek volnának. Ha azonban hozzátesszük, hogy ez a mutató nagyjából két évtizede határozottan csökken annak ellenére is, hogy járműből közben egyre több van a forgalomban (friss becslések szerint globálisan már kb. 1,6 milliárd darab), akkor azért van ok a bizakodásra is. Más kérdés, hogy ha teljesíteni akarjuk az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ambiciózus célkitűzését, mely szerint 2030-ra a felére kellene csökkenteni a közúti halálozások számát, akkor a jelenlegi tendenciánál gyorsabb javulásra van szükség a közeljövőben.
Számunkra kedvező hír, hogy Európa kifejezetten jól áll ilyen téren: a kontinensünk útjai ma nagyjából csak harmadannyi áldozatot szednek, mint az 1980-1990 közti időszakban. A DEKRA tanulmányának szerzői szerint ez többek közt a járműtechnológia (kiemelten a biztonsági elemek) hatalmas fejlődésének, a vizsgálati módszerek terjedésének, a szigorúbb szabályozásnak és a tudatosabbá váló közlekedési kultúrának köszönhető.
Mi a helyzet Magyarországon?
Ez a pozitív trend szerencsére hazánkban is teljes mértékben tetten érhető. Miközben 1990-ben még kétezernél is többen hunytak el egy év alatt közúti balesetben idehaza, addig ez a szám 2025-ben
a hivatalos statisztikák szerin
t 454 volt. Ez 2024-hez viszonyítva 10%-os csökkenést jelez, 2021-hez képest pedig mintegy 30%-os pozitív előremozdulásról beszélhetünk.
Ezzel pedig hazánk a közúti biztonság terén „éltanulónak” számító Európában a középmezőnyhöz tartozik. A DEKRA említett jelentése 1 millió főre vetítve hasonlítja össze a közúti halálozások számát az egyes országokban, a Magyarországhoz tartozó 48 körüli érték pedig lényegében megegyezik többek közt Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország vagy épp Franciaország és Olaszország vonatkozó adatával. A kontinens legjobb számaival Norvégia és Svédország rendelkezik, ahol 1 millió főre vetítve évente mintegy 20-an vesztik életüket, miközben ez a szám Romániában és Bulgáriában még mindig 80 környékén van.
Ami eddig életeket mentett, és ami ezután fog
Visszatérve a DEKRA közelmúltbeli riportjára, a dokumentum hosszasan elemzi azokat a műszaki tényezőket, úttörő fejlesztéseket, amelyek a vállalat évi nagyjából 30 millió járművizsgálatának vagy épp töréstesztjeinek tanúsága szerint az idők során a leginkább hozzájárultak a tragédiába torkolló balesetek számának mérsékléséhez. Ide tartoznak a teljesség igénye nélkül a sokat fejlődő gumiabroncsok és fékrendszerek, a merev utascella, a biztonsági kormányoszlop, a hárompontos biztonsági öv, a légzsák, az ABS és az ESP is.
A következő nagy áttörés pedig az újabb technológiai innovációktól várható, mint a fejlett vezetéstámogató rendszerek, valamint a járművek és más rendszerek közötti adatmegosztás. A V2X technológiának, vagyis amikor az autónk folyamatosan kommunikál a környezetével, a DEKRA nemzetközi weboldala nemrég
önálló cikket is szentelt,
megemlítve, hogy ha a gépkocsik rendszerei a legvédtelenebb közlekedőkkel is tudnának valós időben információkat cserélni (pl. a gyalogosok, kerékpárosok okostelefonjain keresztül), az lényegesen csökkenthetné például a nehezen belátható kanyarok vagy épp holtterek miatt bekövetkező gázolások kockázatát.
Ugyanakkor a jelentés is hozzáfűzi, hogy az ilyen és ehhez hasonló innovációk csak akkor hozhatnak valódi előrelépést, ha megfelelő jogi keret, szabványosítás és széleskörű elfogadás is társul hozzájuk. A digitális és intelligens mobilitási megoldások csak akkor működnek hatékonyan, ha az adatok valóban késleltetés nélkül frissülnek – és akkor a DEKRA számára szintén kulcsterületnek számító kiberbiztonságot még nem is említettük. Szintén kihívás, ahogy azt a DEKRA tanulmányának készítői is hangsúlyozzák, hogy a hatásosnak bizonyuló újdonságokat a kevésbé fejlett régiók országaiban is be kell vezetni, hiszen csak így kerülhetünk közelebb globálisan is az ambiciózus „Vision Zero” célokhoz.
Így tehetők „hibatűrőbbé” az utak
Sok tehát a megválaszolandó kérdés a jövő közlekedésbiztonsági stratégáinak megalkotói számára, ráadásul akármennyire is fejlődik a technológia, a humán tényező továbbra is központi kérdés marad. A legtöbb balesetet ma is emberi hibák okozzák a gyorshajtástól, az elkalandozó figyelmen át az ittas/kábítószeres vezetésig. Éppen ezért a 2025-ös DEKRA Road Safety Report is sürgeti nemcsak a közúti szabályok szigorúbb betartatását, hanem a különböző oktatási eszközök bevetését is a még biztonságosabban közlekedő új generációk nevelése érdekében.
A fentieken túl az elemzés kitér arra is, hogy már a közúti infrastruktúra kialakításánál, fejlesztésénél is jelentősen mérsékelhető a tragikus kimenetelű incidensek száma. Példaként említhető, hogy a fákat nem közvetlenül az utak mellé, hanem azoktól kissé távolabb érdemes telepíteni, ezzel kiküszöbölve, hogy az útról valamilyen okból lesodródó járművek nagy sebességgel ütközzenek egy fával, ami manapság is
az egyik legnehezebben kivédhető, súlyos következményekkel járó balesettípus
a DEKRA szakértői szerint is.
A DEKRA javaslatai a közlekedésbiztonság erősítésére
Ahogy azt a DEKRA partnerei, követői megszokhatták, vállalatunk szakemberei nemcsak összegyűjtik és elemzik a különböző adatokat, hanem igyekeznek a különböző témák kapcsán megfogalmazni olyan tanácsokat, elvárásokat is, amelyek megfogadásával számottevő javulás érhető el az adott területen. Ez pedig igaz az aktuális Road Safety Reportra is, amelynek néhány a járművezetőknek, illetve a döntéshozóknak szóló javaslatát ezúton is közzétesszük:
- Az egyik leghatékonyabb életmentő eszközként a biztonsági övet minden olyan utazás során használni kell, ahol az rendelkezésre áll. A gyermekeket testméretüknek és életkoruknak megfelelő gyermekbiztonsági rendszerekkel kell rögzíteni.
- A motoros és nem motoros kétkerekű járművek utasainak minden esetben megfelelő védősisakot kell viselniük, függetlenül attól, hogy ezt jogszabály kötelezővé teszi-e.
- Az e-rollereseknek a közúti forgalomban való első részvétel előtt meg kell ismerkedniük a rájuk vonatkozó speciális közlekedési szabályokkal, és ellenőrzött körülmények között gyakorolniuk kell a jármű biztonságos kezelését.
- A kétkerekű járművek használóinak tisztában kell lenniük az aktív és passzív világítóberendezések biztonsági jelentőségével, és járműveiket ennek megfelelően kell felszerelniük.
- A folyamatos közlekedésbiztonsági oktatás a leghatékonyabb megelőzési eszköz, ezért azt a lehető legkorábban el kell kezdeni, és az életkor előrehaladtával minden közlekedői csoportot eltérő módszerekkel kell megszólítani.
- A vezetéstámogató rendszerek és az automatizált vezetési funkciók használatát a járművezető-képzés során oktatni kell, világossá téve e rendszerek korlátait is. Ideális esetben ezek magabiztos kezelése a járművezetői vizsga részét képezné.
- A járműbiztonsági rendszerek mechanikai és elektronikai elemeinek működőképességét a jármű teljes élettartama alatt biztosítani kell. Ez a kiberbiztonságra is kiterjed. Ennek megfelelően a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának tartalmát rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett a vizsgáló szervezetek számára szabályozott hozzáférést kell biztosítani az eredeti járműbiztonsági adatokhoz.
- A különösen veszélyes magatartásformákat – így az alkohol vagy kábítószer hatása alatti vezetést, az okostelefon miatti figyelemelterelődést és a gyorshajtást – szigorúan tiltani, következetesen ellenőrizni, és hatékonyan szankcionálni kell.