Száz éve a fényben: DEKRA-tanácsok az autók világításához
A DEKRA Magyarország egy közelmúltbeli cikkében már kitértünk arra, miért lehet kimondottan kockázatos, ha a forgalom résztvevőiként nem tudunk a második legfontosabb érzékünkre, a hallásunkra támaszkodni. Ezúttal pedig a „listavezető”, azaz a látás lesz a középpontban, ami kifejezetten aktuális most, hogy a rövidülő nappalok miatt egyre többet kell sötétben autózni. A téma a közlekedésbiztonság úttörőjeként a DEKRA szakértőit már csaknem 100 évvel ezelőtt is foglalkoztatta, és bár a technológia azóta óriásit fejlődött, még mindig érdemes bizonyos alapvetéseket hangsúlyozni a különböző fényszórók kapcsán – mi pedig pontosan ezt tesszük az alábbiakban!
A DEKRA elsőként ismerte fel a világítás fontosságát
„Az autósoknak olyan lámpákra van szükségük, amelyek nemcsak erős fényűek, hanem megbízhatóak is, így soha nem hagyják őket cserben. Az életük múlik rajta ugyanis. Manapság tehát a fényszóróknak is nagyon magas követelményeknek kell megfelelniük. (…) Minden járművet legalább két, azonos magasságú, erős fényű, színtelen vagy halványsárga üvegű lámpával kell felszerelni, amelyek a jármű oldalsó határait jelzik, és a fényt az útra vetítik oly módon, hogy a vezető legalább 20 méterre lássa az utat maga előtt.” – írta a DEKRA Magazine még az 1920-as évek végén.
A fenti gondolatok itt-ott már kissé megmosolyogtatónak hatnak, ám egy évszázada bőven a korukat meghaladónak számítottak, hiszen akkortájt még világszerte gyerekcipőben járt a közlekedési és a műszaki biztonság, melyeknek fontosságát a DEKRA alapítói elsőként tűzték zászlajukra. A
vállalat nemzetközi honlapjára a közelmúltban kikerült cikk
tanúsága szerint a DEKRA abban az időszakban éves naptárakat is kiadott, ahol minden egyes dátum esetén fel volt tüntetve a napkelte és a napnyugta időpontja. Mindez segítette a sofőröket abban, mikor kell a világítást használniuk – hozzátéve persze, hogy az aktuális körülmények függvényében ez változhatott.
Ne feledjük, hogy az automatika sem mindenható
Manapság azonban már nem kell a naptárra, sőt gyakran még a szemünkre se hagyatkozni ebben a kérdésben, hiszen a modern járművek többnyire automata világításkapcsolóval vannak felszerelve. A DEKRA elemzői azonban emlékeztetnek rá, hogy ezek sem 100%-ig precízek, éppen ezért nem is szabad „vakon” bízni bennük. Olyan speciális helyzetekben, mint például egy alagútba történő behajtás, a mostanság gyakori ködös idő vagy épp a szitáló eső által előidézett szórt fény, előfordulhat, hogy a technológia késve, pontatlanul vagy egyáltalán nem reagál. Ebből következik, hogy a járművezetőknek továbbra is minden pillanatban készen kell állniuk arra, hogy manuálisan szabályozzák a világítást – ehhez pedig nem árt tisztában lenni ennek írott és íratlan szabályaival!
A teljesség igénye nélkül érdemes észben tartani, hogy bár a távolsági fényszóró sokkal messzebbre világít, mint a tompított fényszóró, csak akkor szabad használni, ha nincs szembejövő forgalom. Ködben vagy sűrű havazásban a távolsági fényszóró többet árt, mint használ: a levegőben lévő vízcseppek és jégkristályok szétszórják és visszaverik a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Ilyen esetekben célszerűbb bekapcsolni a ködlámpákat, melyek átlósan világítanak az útra, közvetlenül az autó elé. A rendkívül erős hátsó ködlámpát pedig csak nagyon rossz látási viszonyok közepette szabad használni – nem véletlen, hogy egyes országokban csak 50 méternél kisebb látótávolság esetén engedélyezett. Amint a látási viszonyok javulnak, ki kell kapcsolni, hogy ne vakítsa el a hátul jövőket.
A jó látás és a láthatóság Magyarországon is kiemelt téma
Az imént leírtak tükrében nem meglepő, hogy a KRESZ is úgy fogalmaz, hogy a tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Szintén előírás, hogy tilos a távolsági fényszóró használata másik járművel való szembetalálkozás esetén (beleértve a párhuzamos vasúti pályát és vízi utat), valamint egy másik jármű kis távolságon belüli követésekor is (a visszapillantó tükör miatt). A hazai szabályozás ugyancsak aláhúzza a DEKRA fenti szakértői tanácsait, miszerint tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát csak abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt valóban indokolják.
Maga a téma egyébként hazánkban is – stílszerűen fogalmazva – „reflektorfényben” van, hiszen az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság a „Látni és látszani” jelmondat jegyében időről időre igyekszik felhívni a közlekedés minden résztvevőjének figyelmét egymás, illetve a veszélyek időben történő észlelésének fontosságára. A kampányok csúcspontja értelemszerűen a mostani őszi-téli időszakra esik, hiszen a látási viszonyok romlása (és az ilyenkor szokásos fáradtság miatt növekvő reakcióidő) okán az eleve kockázatoknak kitett gyalogosok, kerékpárosok és motorosok még inkább veszélyeztetetté válhatnak. Ennek jegyében szervezte meg például az ORFK-OBB idén novemberben a „Light Friday” eseményt, melynek keretében az ország számos pontján ingyenes fényvisszaverő ruhadarabokat és világító kiegészítőket osztogattak, néhány gyakorlatias szakértői tanács kíséretében.
Halogén helyett LED: érdemes és immár itthon is lehetséges!
Ha már Magyarország és járművilágítás, érdemes megemlíteni, hogy az idei évtől itthon is legálissá vált a LED-izzók használata a halogénes társaik helyett. A vonatkozó rendelet szövege szerint „a világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát, tompított és távolsági fényszóró esetében minősítő jellel rendelkező helyettesítő LED fényforrást is szabad használni” – azaz alapfeltétel például a minősítő jel (H4, H7) megléte a LED-ek esetén.
A LED-es világítás napjainkban egyre elterjedtebbé válik az autóiparban is, hiszen alacsonyabb energiafelhasználás mellett biztosít nagyobb és egyenletesebb fénykibocsátást, mindezt ráadásul hosszabb élettartam mellett. A kifinomult LED-mátrix lámpákat a DEKRA friss elemzése is kiemeli, hiszen anélkül képesek optimálisan megvilágítani az utat, hogy elvakítanák a szemből érkező járműveket vagy épp a gyalogosokat. Ezt a célzott működést a rendszer számos, egyenként vezérelt LED-del valósítja meg, melyek másodpercenként akár 100-szor is be- és kikapcsolnak attól függően, hol van szükség fényre és hol nem.
Éppen ezért a DEKRA szakértői végezetül emlékeztetnek arra is, hogy számos régebbi járműben a hagyományos halogénizzókat érdemes lehet kicserélni LED-ekre is – feltéve, ha utóbbiak megfelelnek a vonatkozó előírásoknak. Egy ilyen váltás egyértelmű előrelépést eredményez például a gyalogosok vagy kerékpárosok észlelésében, azaz hozzájárul a vállalatunk filozófiájának középpontjában álló közúti biztonság növekedéséhez.