A vezetés közbeni „multitasking” veszélyei – és a megoldások
A közlekedésbiztonság a kezdetektől kiemelt fontosságú a DEKRA Magyarország számára, ennek megfelelően egyik közelmúltbeli cikkünkben például a forgalomban részt vevő gyalogosok vagy épp kerékpárosok fej- és fülhallgató használatának kockázatairól ejtettünk néhány szót. Már csak a kiegyensúlyozottság is úgy kívánja, hogy ezúttal egy a „másik oldal”, vagyis az autósok figyelmét elterelő tényezőt, jelesül a mobiltelefonok és más eszközök volán mögötti „nyomkodását” vegyük górcső alá. A témának a minap a DEKRA nemzetközi oldala is önálló elemzést szentelt, melyben a veszélyek hangsúlyozása mellett gyakorlati tanácsok is szerepelnek a teljes fókuszt megőrizni igyekvő sofőrök számára.
Most akkor az útra figyelünk vagy a kijelzőkre?
Ahogy a járművek fokozatosan „guruló számítógépekké” válnak, egyre több minden akad, ami a volán mögött ülők figyelmét elterelheti a forgalomról. A műszerfal és a rádió mellett ma már a teljesség igénye nélkül a navigáció, a kameraképek, a járműbeállítási menük, valamint számtalan digitális kijelző és érintőképernyős felület „versenyez” a sofőr pillantásaiért és kézmozdulataiért – és akkor a mostanság csaknem mindenki zsebében ott lapuló okostelefonokról még nem is beszéltünk.
Ennyi inger közepette a jármű vezetője könnyen egyfajta „multitasking” helyzetben találhatja magát, ami a koncentráció szétaprózódásához vezethet. Márpedig a különböző feladatok közti oda-visszaugrálás egy munkahelyi szituációban is gyakran a minőség és a hatékonyság rovására megy, a sofőrülésben pedig egyenesen veszélyes! „A vezetés folyamatos észlelést, döntést és megfelelő reakciókat követel, mindezt valós időben, még váratlan vészhelyzetekben is. Ehhez elengedhetetlen a 100 százalékos figyelem” – fogalmazta meg a kihívást Stefanie Ritter, a DEKRA baleseti elemzője.
Sok magyar autós nem méri fel a „vakrepülés” súlyát
Azt, hogy pontosan mennyi bajt okoznak jelenleg az utakon az okostelefonok és más berendezések, nehéz megállapítani, ugyanis a baleseti statisztikák erre nem térnek ki részletesen. Mindenesetre releváns nemzetközi tanulmányok a mobiltelefonokat a balesetek csaknem 10%-ával hozzák összefüggésbe, míg az Allianz egyik kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a modern eszközök vezetés közbeni használata 50%-kal növeli a különböző incidensek kockázatát.
Nem kérdés, hogy a jelenség idehaza is aktuális és égető probléma: a magyar rendőrök október elején az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) által meghirdetett „Figyelj az útra”” elnevezésű akció keretében kevesebb mint 1 hét alatt összesen 1564 járművezető ellen jártak el kézben tartott mobilozás miatt, míg további 93 sofőrrel szemben más, figyelmet elvonó tevékenység miatt intézkedtek. A hatóság az ellenőrzések kapcsán kiemelte azt is: „A kézben tartott mobillal telefonáló járművezetők kevésbé vagy egyáltalán nem képesek a környezetükre figyelni. Még veszélyesebb, ha valaki vezetés közben üzenetet ír, olvas, a közösségi oldalakon barangol vagy akár filmet néz.”
Ez a magas esetszám nem is annyira meglepő annak fényében, hogy a magyar autósok számottevő része saját bevallása szerint sem tartja be mindig a KRESZ ezzel kapcsolatos szabályait – amit egyébként akár a hazai utakra telepített VÉDA-kamerarendszer is képes észlelni. A K&H idén publikált felmérésében a jogosítvánnyal rendelkezőknek csak a 76%-a nyilatkozott úgy, hogy minden esetben tartózkodik a telefonozástól a volán mögött.
A fennmaradó 24%-nyi válaszadó vélhetően hajlamos alábecsülni, mit jelent a gyakorlatban például egy rövid üzenet elolvasása a sofőrülésben. A lakott területen belül megengedett 50 km/h-s sebességnél az autó 1 másodperc alatt körülbelül 14 métert tesz, míg lakott területen kívüli tempónál (90 km/h) ez már 25, autópályán (130 km/h) pedig 36 méter is lehet. Ez azt jelenti, hogy amíg Ön ezt a mondatot elolvassa, a járműve helyszíntől függően 100-250 métert is haladhat „vakon”. Azt pedig talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy ekkora távon mennyi minden történhet, amire késlekedés nélkül kell(ene) reagálni, megelőzve ezzel az akár súlyos baleseteket.
„Aki leveszi a szemét az útról, hogy a kijelzőjére nézzen, csak periférikusan érzékeli a kulcsfontosságú információkat, például egy gyermeket az út szélén, egy közlekedési dugóban álló kocsisor végét vagy egy lassú járművet” – jegyezte meg Stefanie Ritter, aki hozzátette azt is: „Kritikus helyzetben, ami bármikor előfordulhat, gyakran már nem lehet megfelelően reagálni, mert az újrafókuszálás értékes időt vesz igénybe.”
Csak vezessünk: egyszerű szabályok, kevesebb kockázat
A DEKRA globális szervezete már korábban is több elemzésben figyelmeztetett arra – és ezt
cégünk hazai gépjárműszakértői
is meg tudják erősíteni –, hogy annak ellenére, hogy a modern technológia elméletben támogatni hivatott a sofőröket, a gyakorlatban nem ritkán a figyelem lekötésével csak súlyosbítja a helyzetet.
Vállalatunk tesztalanyok bevonásával végzett vizsgálatai
is kimutatták, hogy érintőképernyős felületeket használva egyes funkciók kezelése több mint kétszer annyi időbe telik, mint a fizikai gombokkal ellátott autók esetén.
Ezzel kapcsolatban érdemes hozzáfűzni azt is, hogy bár a különböző kihangosítók és a már ugyancsak elterjedt, hangvezérléssel is működtethető rendszerek a sofőr számára jobb alternatívát kínálnak ugyan a „kütyük” nyomkodásánál, azonban ezeket is csak a lehető legkisebb mértékben és észszerűen szabad használni akkor, ha a cél a koncentráció teljes fenntartása.
A fentiek jegyében, ahogy arra már a bevezetőben is utaltunk, a DEKRA nemzetközi járműszakértői összeállítottak egy 8 pontból álló listát, amelyet megszívlelve jelentősen csökkenthető a vezetés közbeni figyelemelterelés miatt bekövetkező balesetek esélye.
Íme tehát a DEKRA tanácsai a „multitasking-mentes” vezetéshez:
Még álló helyzetben végezze el azokat a teendőket, amelyek menet közben elvonhatják a figyelmét: például állítsa be az üléspozíciót, a tükröket, válasszon rádióállomást és adja meg a GPS-útvonalat.
Szintén indulás előtt párosítsa okostelefonját a kihangosító eszközzel, és tegye az eszközt karnyújtásnyi távolságon túlra.
Ha lehet, még kihangosító eszközzel se beszéljen bonyolult vagy érzelmekkel teli témákról vezetés közben.
Ismeretlen járművekben (kölcsönzött autók, autómegosztás stb.) ne induljon el anélkül, hogy alaposan megismerkedne a fontos kezelők (irányjelzők, lámpák, ablaktörlők, szellőzés, vészvillogó stb.) helyével, működtetési módjával.
Gyermekekkel való utazás esetén vigyen magával ételt és a kicsik szórakoztatására, figyelmük lekötésére alkalmas játékokat, eszközöket.
Ha szükséges, kérjen segítséget az utasától (pl. navigációs rendszer beállítása, klíma szabályozása).
Amennyire csak lehetséges, hagyja a negatív érzelmeket az autón kívül.
Mindenképpen jobb félreállni és szünetet tartani, minthogy az ember beleessen a „multitasking” kísértésébe.