Ezért ne „némítsuk le” a fülünket a forgalomban
Több fejhallgató, kevesebb figyelem, több baleset
A DEKRA Magyarország legfrissebb cikkét rendhagyó módon egy kérdéssel kezdjük: hordana-e a kedves olvasónk alváshoz használt szemtakarót az utcán gyalogosként vagy épp kerékpárosként? Talán megelőlegezhetjük, hogy az egybehangzó válasz: nem! Márpedig, ha ez így van, akkor érdemes elgondolkozni azon is, hogy a közlekedés során a szem után magasan a második legfontosabb érzékszervünket, a fület is szabadon hagyjuk. A miértekről nemrég a globális DEKRA átfogó sajtóközleményt adott ki: az alábbiakban ennek megállapításait gyűjtöttük össze és egészítettük ki hazai statisztikákkal, valamint további gondolatokkal, hiszen a közlekedésbiztonság a DEKRA magyarországi szakértői számára is kulcsfontosságú terület.
Több fejhallgató, kevesebb figyelem, több baleset
Elég csak szétnézni az utcákon, közlekedési eszközökön, hogy lássuk, egyre többen viselnek különböző fej- vagy fülhallgatókat, melyekben többnyire (hangos) zene vagy újabban podcast-beszélgetés szól. Nem vitás, hogy mindez segít abban, hogy jobban teljen az idő – ugyanakkor a környezeti zajok kizárása és a figyelem elterelése kimondottan veszélyes lehet a forgalom résztvevőjeként.
Már egy 2012-ben publikált amerikai tanulmány is kimutatta, hogy 2004 és 2011 közt megháromszorozódott azoknak a gyalogosokat érintő, súlyos baleseteknek a száma, ahol az áldozat fül- vagy fejhallgatót viselt. Márpedig az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben világszerte még elterjedtebbé váltak ezek az eszközök – miközben a járművek száma is jókorát nőtt –, így a probléma mára még égetőbb, ráadásul kutatások szerint mindez a fiatalokat érinti leginkább.
Mi a helyzet Magyarországon?
A hivatalos hazai statisztikák szerint a gyalogosok által elkövetett szabályszegés (pl. figyelmetlen úttestre lépés) a legutolsó teljes esztendőben az 5. leggyakoribb ok volt a személysérüléssel járó közúti baleseteknél. Az adatok alapján 2024-ben összesen 568 incidens történt itthon gyalogoshiba miatt, a zenehallgatásban szintén érintett kerékpárosok pedig nagyjából kétszer ennyi balesetet okoztak. Mivel mindkét esetben a forgalom „védtelenebb” résztvevőiről van szó, és sajnos az őket érintő balesetek gyakran váltak végzetessé: az ORFK jelentései alapján tavaly 47 kerékpáros és 81 gyalogos hunyt el hazánkban közúti balesetben, ami jól jelzi, hogy a vezető okok közt szereplő „figyelemelterelődések” csökkentése mindannyiunk érdekében kulcsfontosságú volna.
Nem véletlen, hogy egy tavaly megjelent, átfogó tanulmány is többek közt a gyalogosok figyelmének elkalandozását vizsgálta, több mint 10 ezer, egyöntetűen Budapesten rögzített adat alapján pedig azt találta, hogy az emberek 13,5%-a visel fej- vagy fülhallgatót gyalogosként. Ugyanez a kutatócsapat megállapította, hogy a 2017 és 2021 között Magyarországon bekövetkezett, összesen 11 437, gyalogost is érintő baleset több mint egyharmada (34,3%) a gyalogosok hibájából következett be, amely mögött többnyire egymással való beszélgetés, telefonozás vagy zenehallgatás állt.
Pontosan mi a gond a fülhallgatókkal a forgalomban?
A legfőbb kockázati forrás egy könnyen belátható fizikai összefüggésből fakad: a fül- és fejhallgatók a bennük szóló hangokkal együtt olyan akadályt képeznek, amelyek meggátolják, hogy az ember meghallja a környezetéből érkező, a vészhelyzetek elkerülése szempontjából sokszor létfontosságú jelzéseket.
Ezzel egy időben a zenehallgatás (de egy „fülesen” lebonyolított telefonhívás is) eltereli a figyelmet és csökkenti a reakcióidőt, amelyek mind-mind fokozzák a balesetek kockázatát, legyen szó gyalogosról, kerékpárosról vagy épp a rohamléptekben terjedő elektromos rolleresekről. A helyzeten tovább ront, ha az illető közben a zene lejátszásért felelős eszközt „nyomkodja” is, hiszen így még kevesebb fókusz jut a közlekedési eseményekre.
A nemzetközi DEKRA írása ehhez hozzáfűzi, hogy ha mindez nem volna elég, akadnak zajszűrős fej- és fülhallgatók is, amelyek zárt, biztonságos térben kifejezetten hasznosak azoknak, akik teljesen ki akarnak kapcsolni, ám a forgalomban még inkább csökkentik annak esélyét, hogy észrevegyünk és időben reagáljunk egy váratlan veszélyre.
A menet közbeni zenehallgatáshoz kapcsolódó rizikónak pedig pszichológiai aspektusa is van. Szakértők szerint ugyanis a fülünknek kedves dallamok hamis biztonságérzetet alakítanak ki: úgy érezhetjük, hogy otthonos, kontrollált környezetben vagyunk, ami a veszélyek alábecslését és nagyobb kockázatvállalást hozhat magával (vizsgálatok szerint például a fej- és fülhallgatót viselő gyalogosok hajlamosak közelebb menni a mozgó járművekhez).
Mi lehet a megoldás az ilyen balesetek megelőzésére?
A fenti kihívásra adott válaszok listáját a DEKRA vállalat fő profiljához hűen a technikai szempontokkal nyitjuk. Az említett sajtóközleményben Denis Preissner, a DEKRA baleseti elemzője is kitér arra, hogy a legtöbb eszközön van úgynevezett „átengedő” vagy a környezeti hangokat felerősítő mód, amelyet bekapcsolva csökkenthetjük annak valószínűségét, hogy egy akár életmentőnek is bizonyuló zajt nem, vagy csak későn észlelünk.
Természetesen ezzel párhuzamosan a járműiparnak is van feladata a közlekedés legsebezhetőbb résztvevőinek számító gyalogosok és kerékpárosok védelmében. Nem véletlen, hogy ma éppen ez a különböző gyártók egyik legfontosabb fejlesztési iránya, és a legfejlettebb fedélzeti biztonsági megoldások – kombinálva a már maguktól beavatkozó rendszerekkel – valóban kimutatható eredményeket hoznak a súlyos balesetek megelőzésében. Ilyen téren speciális az elektromos autók helyzete, amelyek a belsőégésű motorral ellátott gépkocsiknál halkabban üzemelnek, így bár terjedésük a DEKRA számára is stratégiai fontosságú fenntarthatóság szempontjából üdvözlendő, az ezzel járó extra kockázatokat kezelni kell. Ilyen téren kedvező fejlemény, hogy az Európai Unióban 2019 óta minden új elektromos és hibrid járművet kötelező hanggenerátorral felszerelni, így a forgalom környezetbarátabb része is felveheti a többiek hangerejét.
Tekintve, hogy a DEKRA Magyarország a képzési tevékenységéről is híres, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a szóban forgó statisztikákon tudatos neveléssel, akár a biztonságos közlekedési alapismeretek iskolai oktatásával és hatásos tájékoztató kampányokkal is nagyot lehetne javítani.
Végsősoron pedig ott a szabályozás lehetősége: a DEKRA Global közleményéből kiderül például, hogy Franciaországban és Spanyolországban a rendőrök is szigorúan felléphetnek a fej- vagy fülhallgatót viselő autósokkal, kerékpárosokkal és e-rolleresekkel szemben. Ilyen téren fontos hazai fejlemény, hogy a 2026-ban esedékes, nagy horderejű KRESZ-változások részeként a jelenlegi információk alapján gyalogosként tilos lesz majd mobiltelefont használni vagy zenét hallgatni az úttesten vagy vasúti átjáróban történő áthaladáskor.
Ez tehát mind-mind opció a tragédiák elkerülésére, de a témával kapcsolatos tételmondatot alighanem a már idézett kollégánk, Denis Preissner mondta ki: „Semmi sem helyettesíti a figyelmet, ezért a legjobb, ha a közlekedés során inkább szabadon hagyjuk a fülünket!”