Liftben utazni nem akciófilm, hanem a mindennapok egyik legbiztonságosabb rutinja
Ha a filmekből ismerjük a lifteket, könnyű azt hinni, hogy bármelyik útból lehet drámai jelenet. A valóság ezzel szemben sokkal unalmasabb és ez a hétköznapi használat szempontjából jó hír. A liftek világszerte a legbiztonságosabb közlekedési eszközök közé tartoznak: a DEKRA szakértői szerint a liftutak döntő többsége (több mint 99%-a) teljesen eseménytelen, a komoly incidensek pedig ritkák.
Ez Magyarországon is ugyanígy van: liftek tízezrei szolgálják ki a panelházakat, kórházakat, irodaházakat, bevásárlóközpontokat és metróállomásokat. Naponta rengetegen használjuk őket, mégis alig hallunk balesetről. Ennek oka nem a szerencse, hanem a technológia, a szigorú szabályozás és ellenőrzés, valamint az, hogy hogyan viselkedünk a liftben.
Miért biztonságos a lift?
A liftbiztonság alapjait már több mint 170 éve lefektették. Az első nagy mérföldkő Elisha Graves Otis 1853-as biztonsági féke volt, amely megakadályozta a kabin lezuhanását kötélhiba esetén. Azóta a technológia rengeteget fejlődött, de az alapelv ugyanaz: többszörösen biztosított rendszer véd minket.
A modern liftekben jellemzően:
- több, egymástól független tartókábel dolgozik,
- automatikus fékrendszerek figyelik a sebességet és a terhelést,
- ajtózárak és érzékelők akadályozzák meg az ajtók veszélyes mozgását,
- vészkommunikációs rendszer kapcsolja a kabint éjjel-nappal elérhető segélyhívó központhoz.
A legrosszabb eset, ami reálisan előfordulhat, hogy például áramszünet miatt a kabin két emelet között megáll. Ilyenkor sincs ok pánikra, mert a kabin szellőzik, a segítség pedig panelgombbal vagy telefonon azonnal hívható. Ugyanis a liftek a nap 24 órájában össze vannak kötve egy segélyhívó központtal, így legkésőbb 30 percen belül elkezdődhet a mentés.
Szigorú hazai szabályok és kötelező felülvizsgálatok
Itthon a liftek és a hozzájuk tartozó biztonsági berendezések üzemeltetését jogszabályok és EU-s előírások szabályozzák. A magyar rendszer a felvonókról szóló 2014/33/EU irányelvre épül, amelyet hazai rendeletek ültetnek át, és előírják a felvonók kötelező műszaki-biztonsági ellenőrzéseit, valamint az ellenőrök hatósági nyilvántartását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- a lifteket csak engedéllyel, megfelelő szabványok szerint lehet létesíteni vagy átalakítani,
- kötelező a rendszeres biztonsági felülvizsgálat,
- a felülvizsgálatot csak jogosult, nyilvántartott szakember végezheti
Vagyis Magyarországon sem „magára hagyott gép” a lift: a jogszabályi háttér és az ellenőrzési rendszer ugyanúgy a mindennapi biztonságunkat szolgálja, mint Németországban vagy bárhol Európában.
A hivatalos szabályozói háttérről itt olvasható egy rövid összefoglaló, ami a felvonókra vonatkozó hazai és EU-s követelményekről szól.
Felvonók (LIFT) – hatósági összefoglaló
A DEKRA tanácsai arra az esetre, ha elakad a lift
Elakadásnál logikus reakció lenne „kiszabadítani magunkat”. Csakhogy ez a legveszélyesebb döntés. A szakértők szerint az elakadásoknál bekövetkező sérülések döntő része abból adódik, hogy valaki feszíti az ajtót vagy megpróbál kimászni két emelet között.
A helyes lépések:
1. Bármennyire is közhely, mégis a kulcs az, hogy maradjunk nyugodtak. A kabin nem fog lezuhanni és a levegő sem fogy el.
2. Nyomjuk meg a vészjelző/segélyhívó gombot és várjuk meg, amíg a kapcsolat létrejön.
3. Várjuk ki a segítséget. A mentést mindenhol szigorú idők és protokollok szerint indítják.
4. Ne nyissuk az ajtót erővel, és ne másszunk ki!
A legtöbb baleset beszálláskor történik, figyeljünk a rutinra
A liftbiztonság technikai oldala rendkívül erős, de van egy tényező, amit semmilyen rendszer nem tud kiváltani: az emberi figyelmet.
Két tipikus helyzet:
- Főként régebbi lifteknél fordul elő némi szintkülönbség a folyosó és a kabin padlója között. Ez nagyon könnyen botláshoz, babakocsi- vagy kerekesszék-beragadáshoz vezethet.
- Az ajtók mozgására is fontos figyelni, ugyanis az ajtó záródása közben becsípheti az ujjat, lábfejet, pórázt, táskát stb.
A megoldás egyszerű, mégis sokszor elmarad: ne a telefonunkat nézzük, hanem a küszöböt és az ajtót. Különösen gyerekeknél, időseknél és háziállatoknál fontos a fokozott figyelem.
Tűz esetén soha ne használjunk liftet
Ez az egyik legrégebbi, mégis legfontosabb szabály. Tűznél a liftakna kéményként viselkedhet, a füst és az égéstermékek gyorsan terjednek, és áramkimaradás is bármikor bekövetkezhet. Ilyenkor mindig a lépcsőt válasszuk.
A lift, ami sosem áll meg
Érdekességként érdemes megemlíteni a páternosztert, ezt a ma már ritkaságszámba menő, folyamatosan mozgó „körforgó liftet”. A páternoszterben ajtó nélküli, kisméretű fülkék keringenek megállás nélkül: az egyik oldalon felfelé, a másikon lefelé haladnak, az utas pedig menet közben lép be és ki. A neve a rózsafüzér szemcséire utal (latinul pater noster = Miatyánk), mert a fülkék láncszerű sora erre emlékeztet.
Bár sokan magyar találmánynak gondolják, valójában 19. századi brit fejlesztésként terjedt el Európában. Itthon még ma is több helyen működik, például a felújított egykori Postapalotában (ma Pénzmúzeum), a BKV Akácfa utcai székházában, az Oktatási Hivatal Honvéd utcai telephelyén, a Magyar Államkincstár Hold utcai épületében, az Elmű Dózsa György úti székházában, illetve kórházi környezetben a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben is találni működő páternosztert. Előnye, hogy sosem kell várni a fülkére, ugyanakkor a beszállás nagyobb figyelmet igényel, ezért manapság már alig építenek újat, a meglévők pedig inkább műszaki kuriózumként élnek tovább.
A liftek tehát azért tűnnek „láthatatlanul biztonságosnak”, mert a technológia, a rendszeres ellenőrzések és a felhasználói fegyelem együtt dolgoznak. Ha mi is hozzátesszük a magunk részét a figyelmünkkel, a lift marad az, aminek lennie kell: gyors, kényelmes és megbízható mindennapi társ. Ezt javasolja a DEKRA, amely 1925 óta a komplex megoldások globális szolgáltatójaként segít ügyfeleinek többek közt a biztonság fokozásában.