Szigorodtak az uniós szabályok: újabb lépés a gyalogosok és kerékpárosok védelmében
2026. aug. 24.A vezetéstámogató rendszerek fejlődése folyamatosan formálja a közlekedésbiztonságot, 2026 nyarán pedig újabb fontos változás lépett életbe az Európai Unióban. Júliustól az újonnan forgalomba helyezett személyautók és könnyű haszonjárművek automatikus vészfékező rendszerének már a jármű előtt haladó gyalogosokat és kerékpárosokat is érzékelnie kell. A rendelet célja egyértelmű: csökkenteni az ütközések számát és súlyosságát, különös tekintettel a közlekedés legvédtelenebb résztvevőire. A DEKRA Magyarország aktuális írásában bemutatjuk, miként működik a technológia, hogyan festenek a témában a hazai baleseti adatok, és miért jelenthet előrelépést az új szabály a gyalogosok és kerékpárosok biztonságában.
Kiterjeszti az automata vészfékező rendszerek képességeit az EU
A nemzetközi DEKRA nyilvánosan elérhető sajtóanyaga is foglalkozott az Európai Unió új, általános járműbiztonsági rendeletével, amely több lépcsőben teszi kötelezővé a korszerű vezetéstámogató és biztonsági rendszerek alkalmazását. A vonatkozó uniós szabályozás a személyautók és könnyű haszonjárművek automatikus vészfékező rendszerével kapcsolatban két fejlesztési szintet különböztet meg: az első a jármű előtt lévő akadályok és mozgó járművek felismerésére, a második pedig ennek a képességnek a gyalogosokra és kerékpárosokra történő kiterjesztésére vonatkozik. Az utóbbi követelmény 2026 júliusától az említett kategóriákba tartozó, újonnan forgalomba helyezett járművekre is alkalmazandó.
A szabályozás tehát egy már ismert biztonsági technológia képességeinek bővítését teszi kötelezővé. Az automatikus vészfékezés hosszú ideje jelen van számos autóban, az új követelmény viszont azt szolgálja, hogy a rendszer a gépjárművek mellett a forgalom jóval sérülékenyebb résztvevőit érintő veszélyhelyzetekben is segítséget nyújtson.
Pontosan mi a dolga az automatikus vészfékező rendszernek?
Az AEB, vagyis az Advanced Emergency Braking rendszer folyamatosan figyeli a jármű előtti területet. A technológia a rendelkezésére álló érzékelési adatok alapján felismerheti a várható ütközést, és kritikus helyzetben működésbe hozhatja a fékrendszert. Az uniós rendelet meghatározása szerint a technológia célja az ütközés elkerülése vagy következményeinek mérséklése.
Ennek jelentőségét könnyű elképzelni egy hétköznapi forgalmi helyzetben. Egy gyalogos váratlanul az úttestre lép, vagy egy kerékpáros keresztezi az autó útját, a vezető pedig a rendelkezésére álló rövid idő alatt nem tud reagálni kellő határozottsággal. Ha a rendszer időben felismeri a veszélyt, a fékezés megkezdésével értékes métereket nyerhet. Adott esetben elkerülhető az ütközés, máskor az alacsonyabb becsapódási sebesség mérsékelheti a sérülések súlyosságát. A technológia jelentőségét ezért nem kizárólag az mutatja meg, hány balesetet képes teljes egészében megelőzni. Egy gyalogossal vagy kerékpárossal történő ütközésnél már a sebesség érdemi csökkentése is rengeteget számíthat a következmények szempontjából.
A hazai számok is mutatják, miért fontos a fejlesztés
Magyarországon is jelentős számban történnek olyan balesetek, amelyekben gyalogosok vagy kerékpárosok érintettek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025-ben összesen 1864 személysérüléssel járó gyalogosgázolás történt hazánk útjain. A 2026-os előzetes adatok alapján január és május között további 735 ilyen balesetet regisztráltak, vagyis naponta átlagosan öt ilyen incidens történik.
A kerékpárosok helyzete ugyancsak indokolja a fokozott figyelmet. A Közlekedéstudományi Intézetnek az ORFK adataira épülő 2024-es összesítése szerint abban az évben 47 kerékpáros vesztette életét közúti balesetben Magyarországon. Ugyanez az összesítés a gyalogosok körében 81 halálos áldozatról számolt be. Ezek az adatok is jól érzékeltetik, miért kapnak egyre nagyobb szerepet azok a járműbiztonsági megoldások, amelyek már a veszélyhelyzet korai szakaszában képesek reagálni.
A technológia segít, de a vezető figyelme továbbra is nélkülözhetetlen
A teljes kép érdekében fontos szem előtt tartani, hogy az automatikus vészfékezés „csak” vezetéstámogató funkció – a sofőr felelőssége ezért a fejlettebb technológiával felszerelt autókban is megmarad. A DEKRA nemzetközi közlekedésbiztonsági kutatásai is hosszú ideje foglalkoznak a járműtechnika és az emberi tényező kapcsolatával. A „Technology and People” című kiadvány egyik fontos megállapítása, hogy bár a vezetéstámogató rendszerek kínálják az egyik legjobb lehetőséget a balesetek megelőzésére, illetve következményeik mérséklésére, de a technológia fejlődése mellett a járművezetők megfelelő felkészültsége, az infrastruktúra és a biztonsági rendszerek rendeltetésszerű működése is meghatározó.
A DEKRA vezetéstámogató és automatizált járműtechnológiákkal kapcsolatos vizsgálatai is megerősítik a fentieket. A biztonsági rendszerek ugyan egyre inkább támogatják a vezetőt információval, figyelmeztetéssel vagy közvetlen beavatkozással, a használóiknak eközben tisztában kell lenniük azok működésével és képességeik határával is. A DEKRA szakértői ezért a technológiai fejlődés mellett a vezetők megfelelő tájékoztatását és képzését is fontosnak tartják. Ahogy arra egy korábbi itteni cikkünkben is kitértünk, a vezetéstámogató és automatizált vezetési funkciók használatát érdemes lenne már a járművezető-képzésben megismertetni, beleértve az egyes rendszerek korlátait is.
A biztonsági rendszernek az autó teljes élettartama alatt működnie kell
A téma kapcsán megkerülhetetlen az is, hogy a vezetéstámogató rendszerek terjedésével maga a jármű is egyre összetettebb műszaki rendszerré válik. Az érzékelők, elektronikus vezérlőegységek és szoftveres funkciók megfelelő működése így a jármű használata során végig biztonsági kérdés. Egy korábbi sérülés, javítás vagy műszaki meghibásodás olyan funkciókat is érinthet, amelyek kritikus helyzetben közvetlenül beavatkoznak a jármű működésébe. Nem véletlen, hogy a DEKRA nemzetközi közlekedésbiztonsági ajánlásaiban hangsúlyos szempont, hogy a járműbiztonsági rendszerek mechanikai és elektronikai elemeinek működőképességét a jármű teljes élettartama során fenn kell tartani.
A modern vezetéstámogató rendszerek térnyerése a fentieken túl a balesetek utólagos elemzésére is hatással van. A DEKRA Magyarország gépjármű-szakértői a kérdéses baleseti helyzetek kiváltó okának és lefolyásának elemzése során a jármű műszaki állapotát és a baleset körülményeit veszik alapul, miközben a korszerű járművek egyre összetettebb elektronikus biztonsági rendszerei új szempontokat adhatnak az események rekonstruálásához. A hazai szakértők munkáját ezen a területen a DEKRA több évtizedes nemzetközi tapasztalatai és kutatási eredményei is támogatják.
Fontos fejlemény, de csak egy része a megoldásnak
A gyalogosokat és kerékpárosokat felismerő automatikus vészfékező rendszerekre vonatkozó új uniós követelmény tehát lényeges előrelépés a sérülékeny közlekedők védelmében. Az új szabályozás egy hosszabb folyamat újabb állomásának tekinthető, amelyben a korszerű vezetéstámogató rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a veszélyhelyzetek korai felismerésében és a balesetek következményeinek mérséklésében.
A hazai és nemzetközi baleseti statisztikák ugyanakkor azt is megmutatják, hogy ezen a téren még bőven van tennivaló, az innovációk és a rendeletek pedig önmagukban nem oldhatják meg az összes problémát. A DEKRA a közlekedésbiztonság elhivatott szakértőjeként éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés akkor hozhat igazi javulást ilyen téren, ha megfelelő műszaki állapottal és felelős emberi magatartással párosul.