Mit várnak ma a műszaki szakemberektől? Tanulságok a DEKRA idei munkaerőpiaci elemzéséből
2026. okt. 29.Gazdasági bizonytalanság, átalakuló iparágak, automatizáció és a mesterséges intelligencia gyors terjedése formálja a munkaerőpiacot, a változások azonban korántsem érintenek minden szakmát egyformán. Miközben egyes munkakörökben csökken a kereslet, több műszaki területen továbbra is jelentős az igény a megfelelő tudással rendelkező szakemberekre. Ezt mutatja a nemzetközi DEKRA 2026-os munkaerőpiaci elemzése is, amely 9301 németországi álláshirdetés elemzésével vizsgálta, mely szakmák és kompetenciák a legkeresettebbek. A riport eredményeit természetesen nem lehet egy az egyben a magyar piacra vetíteni, a hazai adatokkal és tapasztalatokkal együtt vizsgálva azonban több olyan trend is kirajzolódik, amelyre itthon is érdemes figyelni. Cikkünkben megnézzük, milyen kép rajzolódik ki a műszaki pályákon, miért figyelemre méltó a hegesztők és a hivatásos járművezetők helyzete, és mit árulnak el az álláshirdetések a változó kompetenciaigényekről.
A műszaki tudásra továbbra is jelentős az igény
A DEKRA Akademie 2008 óta évente vizsgálja a Magyarország számára is fontos igazodási pontnak számító német munkaerőpiac álláshirdetéseit. Az idei Labor Market Report eredményei vegyes képet mutatnak: a gazdasági gyengélkedés egyes területeken érezhetően visszafogta a keresletet, máshol viszont növekedett az álláshirdetések száma. A műszaki és ipari szakmák közül a korábbi évekhez hasonlóan több is előkelő helyen szerepel a legkeresettebb hivatások rangsorában.
A villamos szakemberek – például elektronikai technikusok, villanyszerelők és elektromos szerelők – 2021 óta folyamatosan vezetik ezt az összesített listát, és idén is az első helyen állnak. A gép- és berendezéskezelők az ötödik helyre kerültek, míg a hegesztők a 13., az gépjárműmechatronikai szakemberek a 18., a villamosmérnökök a 19., az ipari szerelők pedig a 21. helyen szerepelnek.
Érdemes ugyanakkor a rangsor mögé is nézni. A mérnöki és természettudományos területek aránya az elemzett álláshirdetésekből 4,7-ről 6,4 százalékra, az IT-szakmáké 4,4-ről 6 százalékra, a fémipari szakmáké pedig 4-ről 5,2 százalékra nőtt egy év alatt. A villamos szakmák aránya eközben összességében a ranglista első helye ellenére is csökkent. A munkaerőpiaci kereslet tehát még egymáshoz közeli műszaki területeken sem mozog egyformán.
A hegesztők látványosan előreléptek
Az idei elemzés egyik legfeltűnőbb változása a hegesztőket érinti. A hegesztők, lángvágók és forrasztók a tavalyi 39. helyről egészen a 13. helyig léptek előre, ilyen magas pozícióban pedig a DEKRA felmérésének kezdete óta még sosem voltak. A fémipari álláshirdetéseken belül a hozzájuk kapcsolódó pozíciók aránya 22,4 százalékról 28,8 százalékra nőtt.
Ez azért is érdekes, mert a fém- és elektromos iparágak egészét közben erősen érinti a német gazdaság gyengébb teljesítménye. A nemzetközi DEKRA elemzése mégis azt mutatja, hogy bizonyos speciális gyakorlati tudás iránt tartósan erős maradhat a kereslet. Egy hegesztési feladatnál ugyanis önmagában a rendelkezésre álló munkaerő létszáma keveset mond: az alkalmazott eljárás, az alapanyag, a munkakörnyezet és a minőségi követelmények konkrét szakmai kompetenciákat igényelnek.
A német adatokból természetesen nem következik automatikusan, hogy Magyarországon pontosan ugyanez a szakmasorrend. A hazai ipari munkaerőigény nagyságrendjét ugyanakkor jól érzékeltetik a KSH legfrissebb adatai: 2026 második negyedévében a feldolgozóiparban 13 355 üres álláshelyet, az ipari területeken összesen pedig 14 663 betöltetlen pozíciót tartottak nyilván. A KSH statisztikája ágazatokat és nem konkrét szakmákat vizsgál, így a hegesztők iránti kereslet pontos nagyságára ebből nem lehet következtetni (közelmúltbeli közleményünkben ezt óvatos becslés szerint is 3-5000 főre tettük), arra viszont igen, hogy az ipari pozíciók betöltése továbbra is jelentős feladat a hazai munkáltatóknál.
Mit mutatnak ilyen téren a DEKRA hazai tapasztalatai?
Az idei riport megállapításai több ponton is visszaköszönnek a DEKRA Magyarország képzési területének mindennapi gyakorlatában. A szakképzett hegesztők iránti munkaerőpiaci igény itthon is évek óta erős, ugyanakkor a probléma ma már nem írható le pusztán azzal, hogy „nincs elég hegesztő”. A munkáltatók egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik nemcsak alapvető hegesztési ismeretekkel rendelkeznek, hanem az adott ipari környezetben önállóan tudnak dolgozni: értik a műszaki rajzokat, megfelelően választják meg a hegesztési paramétereket, ismerik az anyagokat, felismerik a hibákat, és képesek a meghatározott minőségi követelményekhez igazodni. Más tudásra van szükség például egy általános acélszerkezeti munkánál, csővezetékek hegesztésénél vagy épp összetett ipari szerkezetek gyártásánál.
A DEKRA képzési tapasztalatai arra is rámutatnak, hogy a szakmai végzettség, a konkrét hegesztési feladatra vonatkozó minősítés és a tényleges munkaköri alkalmasság nem ugyanazt jelenti. Egy bizonyítvány önmagában még nem garantálja, hogy valaki egy adott technológiával, anyaggal vagy munkakörnyezetben azonnal önállóan foglalkoztatható. Ezért a képzésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati tudás: megfelelő számú gyakorlóórára, korszerű eszközökre, folyamatos oktatói visszajelzésre és a valós ipari igényekhez igazodó felkészítésre van szükség. A cél nem pusztán a sikeres vizsga, hanem az, hogy valóban munkára kész szakemberek kerüljenek ki a képzésből.
Ebben a helyzetben a szakmai utánpótlás és a meglévő munkavállalók fejlesztése itthon is kulcsfontosságú lehet. Hegesztőképzéseink között gázhegesztő, bevontelektródás kézi ívhegesztő, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő és volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő képzések is megtalálhatóak.
Egy hivatásos járművezetőtől ma már sokkal többet várnak
A DEKRA aktuális elemzésére visszatérve szintén jelentős előrelépést mutatnak a hivatásos tehergépkocsi-vezetők: a német rangsorban a tavalyi 31. helyről a 20. pozícióba kerültek. A felmérés készítői külön is megvizsgáltak 350 hivatásos járművezetőt kereső álláshirdetést, ezek pedig jól megmutatják, milyen sokrétűvé vált a munkakör.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy ezen a területen a jogosítványon és az alapvető járművezetői képesítésen túl további szakmai jogosultságok is javíthatják az elhelyezkedési lehetőségeket. A vizsgált hirdetések 14,6 százalékában ADR-bizonyítványt, 14 százalékában pedig targoncavezetői jogosultságot is feltüntettek. Ezek az adatok is jól érzékeltetik, hogy ugyanazon munkakör megnevezése mögött egyre összetettebb kompetenciacsomag állhat.
Ezzel párhuzamosan az álláshirdetések 58 százalékában jelenik meg elvárásként a rakományrögzítéshez, rakodáshoz vagy kirakodáshoz kapcsolódó tudás. Minden negyedik munkáltató műszaki, karbantartási ismereteket is vár a jelentkezőktől, csaknem minden ötödik pedig a fuvarokmányok megfelelő kezelését említi. A munkakörhöz kapcsolódó jogszabályi ismeretek szintén rendszeresen szerepeltek a leírásokban.
A rakomány biztonságos kezelése ráadásul nem egyszerűen munkaerőpiaci előny, hanem közlekedésbiztonsági kérdés is, amire természetesen hazai képzési palettánk is reflektál. A DEKRA Magyarország rakományrögzítés ismeretfelújító képzésén a közúti szállításban részt vevő gépjárművezetők, rakodók és a rakodást irányító munkatársak frissíthetik fel az ehhez szükséges ismereteket. A veszélyes áruk szállításában részt vevő különböző munkakörök számára pedig ADR 1.3 képzésünk kínál célzott felkészítést.
Az AI még ritkán jelenik meg konkrét elvárásként
A munkaerőpiac jövőjéről szóló vitákból ma már szinte kihagyhatatlan a mesterséges intelligencia, az álláshirdetésekben azonban egyelőre jóval kisebb súllyal jelenik meg, mint azt a téma láthatósága alapján gondolhatnánk. A nemzetközi DEKRA szakemberei által elemzett 9301 pozícióból mindössze 165-ben (1,8 százalék) szerepelt konkrétan, hogy a leendő munkatársnak AI-eszközökkel kell dolgoznia vagy ilyen ismeretekkel kell rendelkeznie.
Az átlag természetesen jelentős különbségeket fed el. Az IT-területeken a hirdetések 13,5 százalékában jelent meg AI-kompetencia, az információs és design szakmákban 11,1 százalék volt ez az arány, míg a mérnöki és természettudományos munkakörökben 2,4 százalék. A vártnál alacsonyabb adatok persze nem azt jelentik, hogy a mesterséges intelligencia ne alakítaná át gyorsan a munkavégzést, sokkal inkább azt mutatják, hogy 2026-ban az AI-ismeret még viszonylag ritkán jelenik meg önálló, explicit felvételi követelményként.
A munkakör helyett egyre inkább a kompetenciákat érdemes nézni
A DEKRA idei riportjának egyik legérdekesebb tanulsága talán az, hogy egy munkakör megnevezése önmagában egyre kevesebbet árul el a tényleges tudásigényről. A már említett hivatásos járművezető példa különösen jól mutatja ezt, de ugyanez igaz számos ipari munkakörre is, ahol a technológiák, gépek és előírások változásával együtt a szükséges kompetenciák is folyamatosan módosulnak.
Vállalati oldalról ezért a képzési terv összeállításakor nemcsak azt érdemes vizsgálni, mely pozíciókat nehéz betölteni, hanem azt is, pontosan milyen tudás hiányzik a szervezetből. Egy kritikus kompetencia megszerzéséhez nem minden esetben új munkatárs felvétele az egyetlen út: sokszor meglévő kollégák továbbképzésével, új képesítés megszerzésével vagy célzott átképzéssel is bővíthető a rendelkezésre álló tudás.
Ehhez ugyanakkor pontosan kell látni a kiindulópontot. Képzési tanácsadó szolgáltatásunk keretében átvizsgáljuk a munkavállalók képzettségét igazoló dokumentumokat, összevetjük azokat a vonatkozó jogszabályi követelményekkel, a felmérés alapján pedig komplex képzési tervet készítünk. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok ne egy-egy sürgősen felmerülő képzési igényre reagáljanak, hanem előre tervezzenek a teljes munkavállalói állomány fejlesztésével.
A DEKRA Magyarország képzési portfóliójában emellett számos, a mostani munkaerőpiaci riportban is hangsúlyosan megjelenő műszaki és ipari területhez kapcsolódó program érhető el, a hegesztéstől és a villamos szakterületektől a gépkezelői vagy épp gépbiztonsági képzésekig.
A keresett szakmák mögött változó tudás áll
A DEKRA Labor Market Report rangsorai évről évre változnak, az idei eredményekből azonban egy hosszabb távon is fontos következtetés rajzolódik ki. A technológiai fejlődés és a gazdasági átalakulás közben is szükség van olyan szakemberekre, akik megfelelő gyakorlati és műszaki tudással rendelkeznek – miközben maga az elvárt tudás is folyamatosan bővül és változik.
A vállalatok számára ezért a munkaerő-tervezés egyre szorosabban kapcsolódik a kompetenciák tervezéséhez. A kérdés nem pusztán az, hogy egy adott munkakörre sikerül-e megfelelő embert találni, hanem az is, hogy a szervezetben rendelkezésre áll-e az a tudás, amelyre néhány hónap vagy néhány év múlva szükség lesz. A nemzetközi munkaerőpiaci trendek pedig akkor válnak igazán hasznossá, ha egy cég ezek ismeretében tudja alakítani saját működését és fejlesztési igényeit.